"Zsámbék már a pattintott kőkorban is lakott volt, jelentős kelta, római és avar leletek kerültek élő a területéről. III. Béla király felesége, a kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot és környékét. E család leszármazottai építik 1220 körül a korábbi templom helyén a későromán-koragótikus háromhajós bazilikát, amit az 1773-as földrengés félig lerombolt, és azóta sem építették újjá. Mellette emelkedett a mára már szintén romjaiban látható kolostor, amely a premontrei rend otthona volt. A középkorban világi és egyházi székhely volt."
A zsámbéki temetőről jelent már meg sorozat a honlapon itt, ezúttal egy kis rejtetteb zugban találtunk rá a zsámbéki kirándulásunk során az út menti orgonás mögött sírkövekre. Helyüket csak egy kis kápolna jelzi, mely mögött dülöngélve, félbetörve gyönyörű kő- és márványsírok csoportja áll az idő-ember függvényében még ki tudja meddig, hiszen (ahogy a főtemetőben is) a környékbeliek az árokpartok vízfogójaként egyre többet használnak fel, csippentve a mementóból áldozva a mindennapok kényelme érdekében.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
