Vöröskő vára

Vöröskő vára Nagyszombat közelében, a Kis-Kárpátok hegyeinek keleti lankáin emelkedik. A szabálytalan négyszög alakú, sarkain egy-egy hatalmas, kör alakú bástyával és mély árokkal védett erődítmény a Pozsonyból Morvaországba vezető utat védte.
Egyes történészek szerint a tatárjárás előtt építették, de első okleveles említése csak 1271-ből származik, amikor II. Ottokár cseh király felvidéki hadjárata során a környék több erősségével együtt ezt a várat is elfoglalta.

Csák Máté már 1296-ban megszerezte az erődítményt, halála után (1321) került ismét királyi tulajdonba.
1352-ben I. Nagy Lajos a német származású Wolfurt Eglolf lovagnak adományozta, mivel a báró a nápolyi hadjáratok idején 4000 zsoldossal segítette a királyt. Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt Vöröskő is Prokop morva őrgróf zálogbirtoka lett, akitől a király hadai 1390-ben ostrommal foglalták vissza.
A következő évszázadban sűrűn változtak birtokosai, mígnem 1523-ban a dúsgazdag kereskedő-dinasztia, a Fugger család tulajdona lett. Az ő birtoklásuk alatt jelentősen átépítették a középkori erődítményt, a régebbi védműveket teljesen elbontották, ekkoriban készült el a ma is látható belső-és külső vár.
A Fugger családba benősült Pálffy Miklós 1583-ban szerezte meg a várat, Vöröskő a Pálffyak tulajdona maradt 1944-ig.
A Habsburgok elleni háborúk idején Bocskai és Bethlen csapatai egyaránt bevették – ostrommal –, majd 1683-ban a törökök szövetségben előrenyomuló Thököly Imre katonái előtt nyitott önként kaput. A Bécs alatti török vereség után Thököly is visszavonult a környékről, a vár őrsége kiürítette Vöröskőt (nagy részüket a kasznár által megszervezett parasztok lemészárolták). Mivel a Pálffy família rendíthetetlen Habsburg-párti volt, vöröskői erősségüket nem érintette Lipót császár várrombolási parancsa.
A Rákóczi-szabadságharc idején, 1703-ban a vár alá érkező kisebb kuruc csapat felszólította Vöröskő őrségét a vár átadására, eredménytelenül. 1705 októberében Rákóczi seregei ismét megpróbálták elfoglalni. A kuruc ágyúk megrongálták az első és második kaput, a vár tetejét is lángba borították, de az őrség keményen ellenállt, így az ostrom ezúttal is sikertelen volt.
Az utolsó bevételére irányuló kísérlet 1710-ben történt, ebben az ostromban a vár tetőzete teljesen leégett, de a kurucok ekkor sem tudták elfoglalni.
A háborús idők elmúltával a Pálffyak kijavították az ostromok sérüléseit és igyekeztek jó karban tartani Vöröskőt. 1759-ben tűz pusztított a várban, de a sérüléseket kijavították.
Az épségben megmaradt várban a Fuggerek és Pálffyak évszázadok alatt összegyűjtött műkincsei tekinthetők meg.