ACTUS

"Két Pólus
örök harca
teszi láthatóvá
a láthatatlant.

Ami egykor
kettészakadt
eggyé válhat
magamban.

Két kígyó küzd
a lelkekért,
ahol az Ég és a Föld
összeér."

ACTUS: Spirál - részlet

Neo-folk.hu: - Sokaknak nem kell bemutatni az ACTUS-t, én mégis megkérnélek, hogy az 1989-ben kiadott "Egy Út az Erő és a Rend Birodalmába" c. album óta eltelt időszakot röviden foglald össze, megemlítve az életre hívó erőket, a harcot és az eredményeket.

ACTUS: - Az ACTUS 1987. tavaszán jött létre. Olyan szándék hívta életre, melyet a krízisből történő kilábalás igénye motivált, s motivál ma is. A világválságot sokan, sokféleképp bemutatták már, perverzióikról plasztikus képet kaphattunk, de sajnos a témaválasztások démoni mivoltán a '60-as évek vége óta nem képes túlemelkedni az előadók többsége - tisztelet a kevés számú kivételnek. A közönség nagy részét, a napi szükségletek kielégítésén túl három dolog foglalkoztatja: a szex, az erőszak és a halál. Az ACTUS arról szól, hogy az élet ennél többet jelent. Az első album - heroikus küzdelmek árán - 1990. telén 777 példányban jelent meg magánkiadásban. Ma már hihetetlenül hangzik, de több, mint 300 példányt belföldön értékesítettünk. Nyilván komoly támogatást jelentett, hogy akkoriban olykor ezernél is többen eljöttek egy-egy előadásunkra, a "Lélekjelenlét" című filmet is épp ekkortájt vetítette a Művész Mozi, s dacára annak, hogy lényegében ez egy kísérleti film, több ezren váltottak rá jegyet. Eközben külföldre is kijutott az anyag, az amszterdami Staalplaat, majd a düsseldorfi Unclean is elkezdte terjeszteni, kitűnő sajtót kapott; viszont betört a CD, mint hanghordozó, s a bakelit lemezek terjesztése egy pillanat alatt ellehetetlenült. Kicsit később egy milánói koprodukciós partnerrel megjelentettük CD-n, de a partner csődbe ment, így semmilyen információ nem áll rendelkezésre a későbbi történésekről. 1991-től folytak a "Megnevezhetetlen" előkészületei, de csak 1994-re kristályosodtak ki annyira az elképzelések, hogy rögzíthessük azokat. Időközben megváltozott az alkotói gárda összetétele is. "Das Unbenennbare" című albumunkat már a düsseldorfi Discordia jelentette meg 1995-ben. A korabeli közönség azon része, aki az első albumban az elektronikus, nyers hangzást kedvelte, érezhetően csalódott. Ennek dacára egy páragai fesztiválon headliner pozícióban lépett fel az ACTUS. Levetítették a filmet, egy tubással kiegészülve bemutattuk az új albumot és az utólagos visszajelzések alapján a közel 120 fellépő között mi arattuk az egyik legnagyobb sikert. Ezután hozzákezdtünk a "Sacro Sanctum" elkészítéséhez. Előbb Horváth Róbert barátunk készült el a szövegekkel, s a kompozíciók kidolgozása 1996. közepén vette kezdetét. Időközben rögzítettük a "Fényhozó" című darabot, amit később a Staalplaat jelentetett meg egy '88-as koncertfelvétellel egyetemben. A "Sacro Sanctum" épp akkor készült el, amikor a 10. fennállásunkat ünnepelhettük, s mivel az akkori lehetőségek ezt megengedték, egy exkluzív koncerttel leptük meg magunkat, s mindazokat, akik akkor jegyet váltottak a Kiscelli Kastélyban megrendezett, közel 3 órás koncertre. A "Sacro Sanctum" - financiális okokból - csak 1998. telén jelent meg. Kis idővel később az egyik legnagyobb terjesztő csődje teljesen összekuszálta a szálakat, s gyakorlatilag a Cthulhu Recordsot - német barátunk kiadóját - is magával rántotta.

- Hosszú idő, hét év telt el - bár ez viszonyítás kérdése - a legutóbbi "Sacro Sanctum" c. ACTUS album megjelenése óta. Mi hívta életre elefántcsonttornyából a Mandalát? Szűk vagy bő hét esztendőnek neveznéd a hallgatás időszakát?

- A diszkográfia szempontjából mindenképp szűknek. Még '97 őszén elkezdődtek a "Mandala" előkészületei, de már akkor érezhető volt, hogy ez nem az a téma, amit néhány hónap alatt, kellő gondossággal feldolgozhat az ember. Az ACTUS akkor már 10 esztendeje működött, maga a szimbólum, amelyet használ, keletkezésével egyidős. A téma igényes feldolgozása olyan horderejű vállalkozásnak ígérkezett, melyre mindenképp hosszú időt kellett szánni. Ez az album szép lassan nyerte el végső formáját. Semmi okunk nem volt a sietségre. Egyetlen cél motivált: tökéletes művet alkotni. Olyat, mely méltó ahhoz, amit ez a szimbólum jelent. A "Mandala" hét esztendős alkímiai folyamat végeredménye. Több órányira rúgna azoknak a zenei ötleteknek a halmaza, melyeket időközben nemkívánatosnak minősítettünk.

- Egy helyütt a mandalakészítés kapcsán olvastam, hogy a "négyesség akkor tűnik fel kompozícióinkban, amikor erősnek, hősiesnek, és energiától kicsattanónak érezzük magunkat. A Mandala is a teljességre és beteljesedésre utaló négyes szám jelentéstartalmán nyugszik. Beszélnél erről bővebben?

- A mandala-struktúrákra alapvetően a négyes osztás jellemző. Az album alapkoncepciója a négyes számon nyugszik. A Metafizikai Tradíció szerint a négyes a teljesség száma: négy nagy világkorszakról - az Aranykorról, az Ezüstkorról, a Rézkorról és a Vaskorról - beszél a védikus hagyomány; az alkímia, s gyökereként több nép hagyományai négy alapelemből - Levegő, Tűz, Víz és Föld - eredeztetik a fizikai világot; négy égtáj felé tekinthetünk a horizonton; négy napszakra oszlik egy nap; s négy évszakra egy esztendő. Mindezek mellett az ACTUS-szimbólum is négyes osztású: középütt maga a centrum, a középpont, melyet két kígyó formázta labirintus fog körül, mindezt az állandóságot szimbolizáló nyolcas osztású szirmok díszítette kör öleli körül, melyből az égtájak irányába pallosok mutatnak.

- Egy spirituális út bejárását kínálja a Kaly Juga emberének a négy tételből álló album. Mint írjátok: "Napjainkban ösvényeink többsége a poklon keresztül vezet. A pokoljárást követően a meditáció alanyának elméjéről lefoszlik a káprázat fátyla." Ezen meditáció tárgya az ACTUS szimbóluma. Min alapszik mindez?

- Nem véletlen, hogy a "Mandala" megalkotásához épp hét esztendőre volt szükség. Mint tudjuk, a hetes a változás száma. Füllentenék, ha azt mondanám, hogy ez a hét év kizárólag az intenzív alkotás jegyében telt. Ezek az évek nem szűkölködtek a drámai eseményekben. Halál közeli élmények, egzisztenciális traumák, erkölcsi sikerek és magánéleti bukások váltakoztak - valódi pokoljárás volt. Azok - a főképp belső - élmények, melyeket ezen időszak alatt átéltünk, azonban elengedhetetlenül szükségesek voltak ahhoz, hogy ez az album, ebben a formában létrejöjjön. Az album egy út bejárását kínálja a hallgató számára, de ezzel az úttal semmi nem ér véget, mert a cél az út maga.

- Lemezbemutató koncertet adtatok Lipcsében a 14. Wave-Gotik-Treffen-en. A koncertet megelőző nagy munkák közepette úgy fogalmaztál, hogy minden jel arra mutat, az istenek mellétek szegődtek. Miért érezted fontosnak színpadra lépni, mi valósult meg az elképzelésekből? Milyen lehetőségek-esélyek vannak egy magyarországi fellépésre?

- Eredetileg egy, a "Mandala" album zenei anyagára épülő performance színpadra állításáról kezdődtek, s folytak hónapokon át a tárgyalások. Időközben azonban be kellett lássuk, hogy a fesztivál műsorában szereplő 174 fellépő egyikeként nem teljesíthetnek minden óhajunkat. Még abban az esetben sem, ha a technikai igényeinket kizárólag egy rendkívül színvonalas előadás érdekében fogalmaztuk meg. Az utolsó napokban kellett szembesülnünk azzal, hogy az eredeti koncepció megvalósíthatatlan, így olyan helyzetbe kerültünk, hogy még az előadás előtti órákban is a műsorunk átalakításán kellett dolgozzunk. Ezzel együtt rendkívüli élmény volt egy elég erős mezőnyt felvonultató kiemelt napon utolsóként fellépni egy olyan élő legenda után, mint a Sol Invictus. Rendkívüli élmény volt, mert olyan szeretettel fogadott minket a jelen lévő közönség, amilyenben még sosem volt részünk. Ugyan, már az első percekben szembesülnünk kellett azzal, hogy váratlan technikai problémák keresztezik utunkat, az úton aznap este mégis végigmentünk, mert mindannyian úgy éreztük, hogy a felénk áramló szeretet átsegíthet minket bármilyen akadályon. Dacára annak, hogy aznap este nem sikerült minden tökéletesen; mégis azt kell mondjam, hogy a maga nemében egy tökéletes napot őrzött meg mindannyiunk az emlékezetében. Mindannyiunk átélte a katarzist május 14-én este a lipcsei Ankerben. A fellépés óta eltelt időszakban érkezett levelek tanúsága szerint ebben az élményben nem csupán az a hét ember osztozott, akik részt vettek az előadás színrevitelében, hanem a jelen lévő - kontinensünk talán minden nációját felvonultató - közönség jelentős része is. Jó ideje dédelgetjük egy kulturális fesztivál megvalósításának gondolatát. A zenén, a kortárs művészeteken túl mindazon kulturális rokonterületek képviselőit meghívnánk, akik munkásságukban jelentős szerepet szánnak a pozitív spiritualitásnak. Mindehhez még e pillanatban nem érkezett el az idő. A fellépő előadók egyike sem engedhet meg magának akkora anyagi áldozatot, melyet ennek az ideának a megvalósítása jelent. Ugyanakkor színvonaltalan hakniban az ACTUS sosem volt érdekelt, s a jövőben is el kívánja kerülni azokat a helyzeteket, amelyek eszmeiségéhez, s közönségéhez egyaránt méltatlanok.

- Mi lett a sorsa korábbi filmes munkátoknak, a Lélekjelenlétnek? Milyen hazai és külföldi visszhangja volt? A hírek szerint komoly műhelymunka folyik egy újabb animációs filmen... Ez a lipcsei koncert DVD-je lenne animációs kiegészítésekkel, vagy valami egészen más?

- A Lélekjelenlét annak idején több, mint másfél esztendeig készült. A film alapkoncepciójául az "Egy Út az Erő és a Rend Birodalmába" című album zenei anyaga és annak spirituális alapjai szolgáltak. Tíz tételt foglalt magában, felidézve a harmonikus kezdeteket, a kataklizmán, az alászálláson és a kinyilatkoztatáson keresztül ismét a beteljesülés lehetőségét kínálva fel. Mindennek érzékeltetésére saját felvételeinken túl, hozzávetőlegesen háromszáz különböző már meglévő film, olykor 1-2 másodperces részleteit felhasználva, speciális videotechnikák alkalmazásával jutottunk el oda, hogy az alapanyagokat új kontextusba emelve, lényegében egy szimbólumrendszer született. Közvetlenül a film elkészültét követően a budapesti Művész Mozi műsorára tűzte a Lélekjelenlétet, s a közönség kedvezően fogadta, hiszen majdnem hét hónapon keresztül vetítették, s több, mint háromezren váltottak rá jegyet. Még akkortájt történt, hogy egyik barátunk révén eljutott a film egyik kópiája a new yorki filmművészeti főiskolára, ahol Jhonas Meckas - akit Andy Warhol és a pop art "feltalálójának" is szokták nevezni szakmai körökben - figyelmét is felkeltette. Lelkesen nyilatkozott róla, szemináriumain olykor részleteket vetített belőle, az Anthology Film Archives ma is őriz egy példányt, ami helyben kölcsönözhető. Az évek során vetítették a hollandiai St. Hertogenboschban és Dordrechtben, Németország több városában és Prágában. A film még a '90-es évek elején VHS alakban megjelentetésre került, s nemzetközi terjesztése is megindult. Amíg kapható volt közel ezer példány került értékesítésre, sajtófogadtatása pozitív volt. Külföldi terjesztőknél ma is keresett kiadvány, épp ezért a közeljövőben szeretnénk eredeti formájában, DVD-alakban megjelentetni. Lipcsében csupán némi ízelítőt nyújtottunk a későbbiekben elkészülő "Mandala" film hangulatából, de animációs elemeket, saját karaktereket még nem vetítettünk, de ez a jövőre nézvést sem áll szándékunkban, mivel az előadásainkban szeretnénk a pillanat varázsát megragadni. Az ACTUS alkotói köréhez nemrégiben csatlakozott vizuális szakemberek jelentik a garanciát arra, hogy magunk számára is izgalmas képi világ születhessék a színpadon, minden egyes előadás alkalmával más és más, persze lényegét, spirituális üzenetét tekintve ugyanaz. A "Mandala" filmváltozatának előkészítése már 2004. novembere óta megkezdődött. A forgatókönyv az azonos című album koncepcióján alapul, de ebben az esetben egy speciális technológiával készülő, egész estés animációs filmben gondolkodunk. Jelenleg a grafikus story board készül, s a produkciós tervek. Becsléseink szerint a kivitelezési fázisban, a 4-6 főből álló alkotói maghoz még legalább kéttucatnyi szakembernek kell majd csatlakoznia ahhoz, hogy valaha meg is valósuljon a "Mandala". Az előjelek biztatóak, úgy tűnik komoly nemzetközi broadcast forgalmazók részéről is fogadókészség mutatkozik.

- "Szex, erőszak és a halál." - mint mondod ez a három fő mozgatórugója a közönségnek. Bár az utóbbit, véleményem szerint nem helyén és kellő tisztelettel kezelik napjainkban. Ugyan az eddigi válaszaidból körvonalazható egy "stratégia", mégis ha ezt esszenciálisan kellene megfogalmaznod, milyen alternatívát tudnál ajánlani, akár a személyes "valódi pokoljárásod" tapasztalatának alapján?

A Halál fogalomkörét épp úgy nem kezeli kellő tisztelettel ma a közönség és a tájékoztatásra felhatalmazottak népes tábora, mint oly sok komoly témát. A davosi kultúrkörbe történő betagozódásával Magyarország lakossága is végképp eltékozolni látszik azon lehetőségét, mely geopolitikai elhelyezkedéséből adódóan egyfajta spirituális helyzeti előnybe hozhatta volna. Nevezetesen arról a lehetőségről beszélek, melyet a "már nem igazán kelet, de még nem igazán nyugat" térbeli és kulturális adottságai jelenthetnének. (Bármily furcsán hangozzék is, én elfogadhatatlannak tartom azt a vélekedést, hogy pusztán azért, mert több, mint ezer esztendeje István felvette a keresztény hitet, s ennek egyfajta folyományaként végül hazánk is betántorgott az Európai Unió elnevezésű politikai-gazdasági képződménybe, még európai néppé váltunk volna. Ez egész egyszerűen már csak azért is képtelenség, mert a nevezett szervezetbe tömörült országok lakóinak döntő többségével ellentétben, mi Belső-Ázsiából érkeztünk, ennek csalhatatlan jelei - bár olykor csökevényes formájukban - még napjainkban is megmutatkoznak, akár etimológiai, akár antropológiai, akár etnográfiai szempontból közelítünk a kérdéshez.) A nyugati kultúrkör lakóinak többségét ma kizárólag a fogyasztás hogyanja, s mikéntje foglalkoztatja. A média droidokat tenyészt, akik kellő helyen, s kellő időben olthatatlan vágyat éreznek adott fogyasztási javak és szolgáltatások iránt, majd azokat pénzügyi lehetőségeik függvényében megvásárolják. A kísértés óriási, hisz' az ördögnek - minden előzetes híreszteléssel ellentétben - gyönyörű arca van. A nyugati gondolkodásmód egyik legfontosabb alappillére a magántulajdon, mely egyúttal lehetőségek birtokosává teszi az adott koordinátarendszerben mozgó egyedet. Ebben a lélektelen világban a Halál jelentősége kizárólag arra a pillanatra koncentrálódik, amikor az egyénnek azzal szembe kell néznie. Más - spiritualitásuktól még nem ilyen totális mértékben megfosztott - kultúrákban a Halál témakörét épp oly' súllyal kezelik a mindennapokban, mint a mi kultúrkörünkben a tulajdon, vagy az általános fizikai szükségletek problematikáját. Óvakodnék attól, hogy ajánlásokkal éljek. Mindenkinek a maga útját kell bejárnia, s magának kell kitűznie azokat a célokat, amelyek adott esetben megkülönböztethetik azoktól, akik a vakszerencsére bízzák a sorsuk alakulását. A Középponthoz visszatérni hasznos időtöltésnek ígérkezik: "Végtelen Belső Fény és határtalan derű. Ami valaha elveszett, a helyére kerül."

A koncertfotókat Heimdallr (CH-F)