Senkit ne tévesszen meg az esetleges áthallás a New Moon (erősebbeknek Twilight) felé, szó sincsen itt műanyag vámpírfilmekről hollywoodi limonádéról. A tavaly alakult Újhold verszenekar a magyar kortárs irodalom javából szemezget olyanok szellemét megidézve, mint Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Pilinszky János, Radnóti Miklós...
Szelevényi Gellért: - Talán a bizonyos vámpír-sorozat miatt „trendinek” lehetne nevezni a névválasztást, de tudomásom szerint egészen más fokmérő mentén esett az Újhold névre választásod. Rendbe tennéd akkor ezt a kérdést az olvasók számára?
Krasznahorkai László / Újhold: - Mindenképp olyan nevet akartam, amely kapcsolódik az irodalomhoz, hiszen kimondottan versek megzenésítésére jöttünk létre. A névnek több irodalmi vonatkozása is van: Az Újhold 1946 decemberétől 1948 májusáig működő szépirodalmi folyóirat. Szerkesztői: Lengyel Balázs, Mándy Iván, Pilinszky János, Somlyó György, később Nemes Nagy Ágnes, Örkény István és Gyárfás Miklós. Ők az Újhold-nemzedék. Újhold volt a címe Radnóti Miklós ötödik verseskötetének, amely 1935-ben jelent meg.
Ha nem irodalmilag magyarázom, akkor az Újhold a holdciklus kezdete, az új dolgok ideje.
- Tavaly márciusban alakultatok, érzésem szerint viszonylag gyorsan „meglódult a szekér”, cikk jelent meg a Quart-ban Rólatok, viszonylagos sűrűséggel felkérést is kaptok koncertekre… Verszenekar lévén ez mindenképpen bíztató. Milyen késztetés mentén alapítottad az Újholdat, megvalósulni látszik az elképzelésed a zenekarral?
Krasznahorkai László: - Már egy régóta dédelgetett álmom volt, hogy csinálok egy ilyen jellegű formációt.
Egyrészt gyakorló irodalomtanárként sok vers inspirált, hogy megzenésítsem és ezeknek a száma egyre csak nőtt. Iskolámban egyébként is kaptam felkéréseket – mivel tudták, hogy zenélek -, hogy bizonyos ünnepségekre adjak elő bizonyos verseket, amelyek kapcsolódnak az adott eseményekhez. Úgy éreztem, el fognak veszni ezek a dalok, ha nem csinálok egy együttest. Másrészt mindig voltak olyan zenei témáim, amelyek egy hagyományos rockzenei felállásba nem fértek bele.
Eddig abszolút úgy érzem, hogy az elképzeléseimet meg tudtam valósítani. Illúzióim nincsenek, hiszen ez egy rétegműfaj, mégis van helye a nap alatt, csak meg kell találni a megfelelő közegeket.
A versmegzenésítésnek nagy hagyományai vannak Magyarországon. Nem is azért jöttünk tehát létre, hogy egyfajta hiányt pótoljunk. Azzal a zenei ízléssel viszont, amivel mi nyúlunk a versekhez, talán egy színfolt lehetünk a hazai verszenekarok palettáján.
- Viszonylag hamar gyűlt össze egy lemezre való dal, tavaly októberben jelent meg Bájoló című lemezetek. Milyen visszajelzések érkeztek ez alatt a rövid idő alatt?
Krasznahorkai László: - Főleg pozitív visszajelzések érkeztek, bár akadt köztük néhány elmarasztaló kritika is. Ez természetes. Nincs olyan, hogy valami mindenkinek tetszik.
Több lemezt is rendeltek már tőlünk. Eljutottunk néhány rádióba is, ahol pozitív volt a dalok fogadtatása.
- Nincsen tapasztalatom ebben a tárgyban: szerzői jog kérdésében ütköznek nehézségbe magyar elhunyt költőink verseinek megzenésítése? Egyszerűen csak kiválasztasz egy verset, vagy ennél bonyolultabb a kérdés?
Krasznahorkai László: - Ennek megvannak a szigorú szabályai. Ha már 70 évnél több idő telt el a költő halála óta, akkor semmilyen engedélyre nincs szükség, hogy megzenésítsem, kiadjam a versét. Ha ez a 70 év még nem telt el, akkor a jogutódoktól kell engedélyt kérni erre. Ugyanez vonatkozik – természetesen – a kortárs költőkre is. Az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivataltól lehet érdeklődni a jogutódok elérhetőségét illetően.
- Nagy öröm volt együtt szervezni a Pilinszky János emlékestet, tulajdonképpen néhány hónap alatt összegyűlt egy csokorra való dal. Mit változtatott Pilinszkyvel való viszonyodon ez az időszak?
Krasznahorkai László: - Rájöttem, hogy Pilinszkyt is meg lehet zenésíteni Annyiból jó volt ez az est, hogy magamtól valószínűleg nem nyúltam volna még egy darabig Pilinszky-versekhez, mert az ő költői világa nehezebben megközelíthető. Így azonban megnyílt előttem ez a világ. Természetesen ezáltal közelebb került hozzám Pilinszky költészete is.
- „Bejelentkeztetek” a Nekromantika partysorozatra is… A hidak a múltból felsejlenek a dark-wave/alter Holt Költők Társaságával, ez azonban lényegesen bátrabb vállalkozás. Mire számítasz a goth közönség részéről, mi várható február 18-án a Szabad az Á-ban?
Krasznahorkai László: - Nagyon remélem, hogy nyitottak lesznek erre a programra is. Az a zenei köntös, amelybe öltöztetjük a verseket, egyáltalán nem áll távol a darkos-wave-es irányvonaltól, hiszen én sem tudok kibújni a bőrömből.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
