- gótikus halálrock -
Töredelmesen bevallom, hogy a szóban forgó kislemez megjelenéséig nem is hallottam eme angol gothic/deathrock legendáról. A Su Farr énekesnő vezette négyes már jó pár hanghordozóval lepte meg a közönséget, 1999 óta 2 mcd, és 3 nagylemezt hoztak össze, és annak fényében, hogy a Carnival Noir az utolsó kiadványuk, mely 2005-ben jelent meg, nem kis teljesítmény!
A Cauda Pavonis a dallamosabb bandák közé tartozik, sok szintetizátor témát felhasználva színesítik zenéjüket, a tipikus rock hangszerek csak a háttérből szólnak, de azért itt ott némi gitárszólót is hallhatunk. Ez az mcd 4 dalt tartalmaz, és az első, a címadó dal, mely felhívta figyelmemet a bandára. A Carnival Noir nagyon kellemes, hangulatos témával nyit, és ez végig megmarad, némi középkorias dalszerkezetet mutatva be. Mint említettem sok a billentyűs hangszer, de ez egyik dalban sem zavaró! A Goodnight Kiss monumentális kezdése hullámzó szerkezetű dallá lép elő, és egy egyszerű azonnal megjegyezhető refrénnel. Hangulatos egy darab, könnyen emészthető, talán ebben is rejlik a Cauda Pavonis titka. A Forsaken elején hallható hosszabb dobos téma igazi gothic rock dallá növi ki magát, majd felveszi a banda stílusát, itt viszont némi gitárszólót is hallunk. A záró The Morrigan ( Battlefield Version) kissé katonásabb galoppozós témája lehet érdekes még, mely természetesen meg van spékelve tisztességesen szintetizátorral. Su Farr hangja nagyon szép, kissé ércesebb női hang, nem átlagos gothic/deathrock orgánum, pont ezért is nagyon jó! Nem az az igazi deathrock lemez, inkább a gothic felé hajaz. Nekem egy kicsit túl egyformák a szerzemények, ezen lehetne még mit csiszolni! Egy nehéz lemez után remek hallgatnivaló, de bármikor kellemes hangulatban részesítheti hallgatóját. Meg kell említenem, hogy a kiadvány több borítóval, és verzióban is piacra került.
(10/8) Honlap: Cauda Pavonis
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
