(1874. július 29 – 1915. szeptember 1.)
A német expresszionizmus egyik kiemelkedő alakja volt August Stramm, aki 1874-ben, Münsterben született, és 1915-ben a keleti fronton esett el, az első világháborúban. Radikális költőként és drámaíróként vált híressé, aki az első világháború előtt megváltoztatta a német irodalmat.
Csata
Nyögés küzd
és
föld mélyébe dobban.
Marok fojt
és
teker túr és gyűr.
Megáll a lég
és
görcsösen kapaszkodik
tépés roppan
s hull
süvítve a földre
tudat torpan
reszket s bénul a remény
vérzik a sejtés
kiáltás csap fel
lángol az élet
utolsó tüzek
szikráznak
vad
kúszás
a halál
fel az égbe
(…)
/Hajnal Gábor fordítása/
Apja postai hivatalnok volt, és fiát is erre a pályára szánta, s bár édesanyja azt szerette volna, ha fia pappá válik, ő is a német postánál alakított ki karriert. Ugyanekkor járt a Halle-i egyetemre, ahol 1909-ben PhD-s diplomát szerzett. Már 1902-ben megírta első drámáját, majd az egész évtizedben folytatta a költészet és a dráma területein írásait. 1913-ban találkozott HerwathWaldennel, a Der Sturm című expresszionista lap szerkesztőjével, aki Strammot erős hangú fiatal költőnek találta, s verseinek egy része meg is jelent a folyóiratban. 40 éves kora körül a porosz hadsereg kapitánya lett, s háborús tapasztalatai váltak fő témává verseiben, amiket sokszor a fronton írt.
Miután több mint hetven csatában vett részt, 1915-ben Oroszországban megölték. Bár tervezte első verseskötetének kiadását, életében nem láthatta költeményeinek összegyűjtését, sem pedig játékainak, pl. a Die Haidebraut (1914) és a SanctaSusanna (1914) előadását. Számos zeneszerzőt, pl. Paul Hindemith-et és Milton Babbittot ihlették meg azonban Stramm munkái, mivel drámái nyomtatásban megvoltak. Halála után Walden összegyűjtötte Stramm verseit, és két kötetben publikálta azokat. Az egyik a Du: Liebesgedichte (1915), és a másik a Tropfblut (1919).
„A lírai kifejezés nála a szavakra redukálódik, azaz nemcsak a mondatok közti összefüggést adja fel, hanem magát a mondatot is, így válik lírája egyetlen kiáltássá az éppen dúló háború ellen.” (Wikipédia)
Őrjárat
A kövek ellenségek
árulást vigyorog ablak
gallyak fojtogatnak
hegyek bokrok susogva leveleznek
süvítés
halál
/Weöres Sándor fordítása/
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni