Our God Weeps

Önmagad beutazása: a mindenség beutazása. A térbeli világ úgy viszonylik a mindenséghez, mint egy ruhazseb az élő-testhez. Éjjel, a csillagos ég alatt felfohászkodsz: Míly nagy a világ! De ládd: egyetlen gondolatod a legtávolabbi égitesten is túlfut pillanat alatt. Egy gondolattól a másikig végtelenül hosszabb az út, mint csillagtól csillagig. Az ember a teret végtelennek érzi, de valójában úgy szorong a térben, mint egy börtönkamrában, melynek sem hossza, sem szélessége nincs egy teljes lépés. Aki lényében a végtelen áramokig hatol, a kamra falán kis rést ütött; aki személyiségét feloldotta, a kamra falán akkora rést ütött, melyen már kifér.

/Weöres Sándor : A mozdulatlan utazás/

Amikor kézhez kaptam az Our God Weeps bemutatkozó kazettáját, már első hallásra hitelesnek és meggyőzőnek tűnt az anyag. Kiderült, hogy a Natura Artis Magistra egy ember munkája; ez fokozta a hallottak értékét. Külföldi szerkesztők valahová az apocalyptic-dark-klassic jelző mögé bújtatnák el az Our God Weeps-et, én úgy hívnám fel a figyelmet rájuk, hogy ez az egyszemélyes út a lehetőségekhez mérten és a maga módján új hullámokat fog kavarni a hazai zenei állóvízben. A kazettát követő CD "Inmost strenght of will" kiegyensúlyozottabb és kerekebb, talán kicsit túlzottan higgadt munka, a demo-n megszokott "farkasfogak" nélküli. Az Our God Weeps történetének azonban ezek még csak az első szárnycsapásai...

- A zenekar előélete - hogyan jött létre?

Madura János: - 2000 májusában jött az ötlet, neofolk stílusban gondolkodtam zenekari szinten. Négyen kezdtük el, de a próbák alkalmával kiderült, hogy csak kisegítenek, nem engedtem be mást az ötleteimbe, s nekik sem igazán ez volt az elképzelésük. Egyedül jobbnak tűnt a saját dolgaimat géppel megoldani. A lemezanyag már megvolt, ezt kellett feldolgoznom. Nem volt tehát sem az egyszemélyesség sem a gép követelmény - pusztán így alakult a körülmények kényszere által. Jelen pillanatban olyan hangzás megteremtése a célom, amin nem vehető észre, hogy "csak" géppel készül, világa valahol ez fölött van. Se élő, se gépi ne legyen. Távlati terveim között szerepel olyan is, hogy bonuszként akusztikus szerzeményt készítsek a majdan megjelenő lemezemre, de a tavaszi CD-n ez még nem valósul meg.

- Hogyan rögzíted a felvételeidet?

- A munkafolyamatom során rengeteg hangszínből válogatok. Dominánsan észrevehető például a dob-szekcióból a Natura Artist...-on az üstdob és a pergő, amit használtam.

- Natura Artist Magistra - A természet a művészet tanítómestere. Milyen szellemi irányultság rejlik a demoanyag címe mögött? Tudom, hogy nagy hatással vannak rád az Ordo Equitum Solis munkái… Az ő szövegeiket olvasva a panteista világnézet követői lehetne rájuk nézve helytálló. Te hova kötelezed el magad?

- Semmilyen eszméhez nem kötődöm. A tudatalattimból dolgozom, ami kijön feldolgozom. Pusztán erről szól az egész. Bár Nyírbátor - ahol lakom - szintén város, jómagam lakótelepen élek, mégis közvetlenebbül elérhető a természet. Arról viszont szó sincs, hogy reggel fölkelek, kimegyek a fák közé inspirációt/ihletet nyerni.

- Név?

- A név - Our God Weeps - egyik kedvenc zenekarom, az Arcana előtti tisztelgés, annak első lemezén az első szám címe. Új munkámban az Arcana hatása jobban érezhető lesz elképzeléseim szerint. Nem törekszem kópiára, inkább tiszteletadás lenne ez. Gyakorlatilag 1996 óta zenélek, volt ebben hardcore, death metál irányvonalú zenekar is, amiben gitároztam. Amellett, hogy sokat hallgattam a dark-goth zenekarokat (Christian Death, Corpus Delicti, The House Of Usher), folyamatosan ismerkedtem azzal a zenei irányzattal, aminek jelentősebb képviselői a Deutsch Nepal, Endura, Arcana. Amikor a saját világomat akartam kifejezni egy saját zenekarban, ezen az úton indultam el. Ez egy hosszabb folyamat eredménye volt. Elsősorban a hangulat az, ami megragad egy zenében, utána nézem a mögöttes tartalmat. Így például teljesen elvetettem a Blood Axis később megismert szellemiségét. A politika különben sem kap helyet a zenémben.

- Irodalmi hatások?

- Konkrétumokat nem szívesen említek, ez a hallgatót is félretájékoztatja. Mégis megemlíteném Anthony De Mello egyperceseit, vallási példázatait. Sok mindent olvasok, ezekből raktározom el a számomra értékeset. Ezek által próbálok jobb emberré válni.

- Említetted, hogy a tudatalattidból merítesz. Kijelenthető, hogy a művészet felszabadíthatja az embert? A maradandó alkotás örökéletűvé teheti alkotóját…

- Nem nevezném művészetnek a zenémet, egyszerű emberi megnyilvánulás. Hogy a művészet által az ember felszabadulhat-e? Van aki igen, van aki nem. Fogalmam sincs. Ha a kérdést általánosságban nézzük - ha valaki úgy áll hozzá, hogy maradandót akar alkotni, nem attól fog neki sikerülni. Az alkotás maradandóságát meg úgysem ő fogja megítélni...

- A jövő konkrét tervei?

- Kiadókra nem számíthatok. Saját erőből tavaszra tervezem a demó utáni első CD kiadását. A koncert egyáltalán nem kizárható, annak ellenére, hogy ez nem igazán koncertzene. Ha úgy érzem, hogy van annyi a dologban, akkor megvalósítható, csak mozgósítani kell az embereket. De csak felkérés esetében egy-két alkalomról lehetne szó.

- Összefoglalnád röviden az Our God Weeps világát?

A zenével, amit Our God Weeps név alatt kreálok nem akarom megváltani a világot. Nem az a célom, hogy az erre a zenei irányvonalra fogékony emberek - vagy bárki - bensőjében megváltoztassak vagy esetleg megreformáljak valamit. A hanghordozókat legjobban egy-egy kis verses füzetnek kell tekinteni. Arról van szó, hogy szeretném majd évek múlva visszahallgatva mérlegelni a zene ill. a dalszövegek alapján azt, amit most csinálok azzal az emberrel, aki akkor leszek. Mert ki tudja, merre sodor majd a szél. Az pedig, hogy a Natura... demo iránt az elképzeléseimmel szemben sokkal nagyobb az érdeklődés, mint gondoltam, örömmel tölt el. Úgy álltam hozzá, hogy ha egy ember azt mondja, hogy ebből igenis lehet valami, akkor már megérte. A dalszövegekről pedig annyit, hogy soha nem fogom megmagyarázni azokat. Itt most nem valami misztikus ködbe való burkolózásról van szó, hanem arról, hogy az átélt dolgok már akkor sokat veszítettek "erejükből", amikor papírra vetettem őket. A magyarázat hatására pedig még jobban leépíteném azokat - úgy gondolom. Én azt vallom, hogy éppen az a jó az egészben, hogy mindenkinek mást mond, személytől függően. Meg kellene még említeni a cikkben a korai felállás tagjait, akik önzetlen módon segítették a munkámat, még, ha igazából nem is az ő stílusuk ez: Kerekes Lívia (vokál), Ferenczi Tibor (basszusgitár), Csernai Tamás (ütősök) és Krivánik Dániel (billenytűk).