Derek Jarman : Anglia alkonya / filmvetítés , utána koncertek
21.30 : LOMBIK / noise ,ambient
https://soundcloud.com/lombik-1/onoseso-simijimmy
Sajátságos orientációjú noise - experimental .A forrasztópáka és a szigetelőszalag bűvöletében élő külvárosi családapák mindennapi frusztrációikat zajjá és lüktetéssé transzformálják. Stílusuk valahol a rákosmenti ambient, terápiás bölcsész-metál és a naív barkács-zaj metszéspontjában helyezkedik el.
Noise kísérlet , kísérlet a noise erejével , zajkapukat kitárva , elektro -akusztika szerszámokat bevetve , semmit a kéznek , mindent a testnek : radikális hangmotor invázió , a csendes kertek mélyén vagy egy forgalmasabb utca kövezetén lecsapodva . A jelenlét impressziója .
22.20 : PULPO ! lIVE ACT / drone , ambient - experimental
https://www.facebook.com/pulpoliveact/?fref=ts
Egyszemélyes ( a vetítőtársával kiegészülve ) avantgard multimédiás mikrohullámon melegedő experimental ,ambient :drone formáció , basser effektek nyolchúrós verzió , a képtelen képzőművészet megbabrálása a centrumban , filmek képei , installációk vegyülnek el hömpölygő mindent körbe őlelő zenével , folyamatosan átalakuló live szettek 15-20 percesek – az alapszerkezetek, groovok és gitártémák adottak, hangtextúrák hullámzanak mint a tenger , igazából térbelisége az egész komponált előadásnak vitathatlan erejű
23.00 : ROYAL HUNGARIAN NOISEMAKERS / experimental ,drone
https://www.facebook.com/Royal-Hungarian-Noisemakers-1160748333951080/?fref=ts
A Magyar Nemzeti Zajoda 2015, a XXI század talán eddigi legválságosabb évében jött
létre, hogy a kor zaját formába öntse,
hogy a magyar experimental noise hagyományait is megjelenítve, méltó helyre illessze a magyar és az európai lélekben gomolygó korkérdéseket - önmagával szemben.
-Isten halott, itt. Ahogy Az Öreg eldőlt, annak robaja itt lüktet még bennünk,
most megint egyre hangosabban, zajosabban.
-Halljátok?
Gott ist Tot Viva la Royz!?
........................................................
24.00: PABLO SANZ ( Esp ) / organikus természeti hangok , tájak atmoszféráinak érzékelései : experimental - space , .elektro-akusztikus hangtájak
https://www.facebook.com/psanzalmoguera/timeline
Pablo Sanz egy spanyol származású művész, zeneszerző ,jelenleg székhelye az Egyesült Királyságban található . Tevékenysége igen sokrétű és megkapóan rendkívüli , feltárásainak vonatkozásai esztétikai és térbeli sonic ( hanghatáson alapuló ) látásmódtól a helyspecifikus projekteket átívelve egészen többcsatornás létesítmények létrehozzataláig terjednek ki , , előadásai során bele helyezi a komplett teret természetes közegébe , nyersanyagokat amiket felhasznál munkája során koncepciónálisan környezetkímélőek . Előadásai során végül is egy archelógoiai belső és külső utazás részesei lehetünk , érzékelésünket vezetve a lehetséges világ igazi arcával , hangjeleivel , kedélyével találkozhatunk.
Az előadása quadro hatású lesz .
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
ReD NoiSe ZoNe CoRe EXIT oldala :
itt követhetted a többi eseményt is !
https://www.facebook.com/Red-Noise-Zone-CoRe-EXIT-1076606822368835/
==============>=============+=====
az est támogatói jegyára : 500 ft
=========III===========III============x========
Derek Jarman 1988 -ban sokat vitatott ,a hazai mozikban itt -ott hanyagul bemutatott, azóta kultikussá vált szuper 8 -ra elkészült filmje pokoli vizió , egy világ egy birodalom terrorjáról - " alkonyáról ", a film szinte nézhetetlenül szanaszét van vágva , erőteljes apokaliptikus képek , hangulatok másodpercenként váltogatják egymást közel 90 percen keresztül , a falklandi háború árnyéka thatcheri Anglia erőteljesen rányomta atmoszféráját a filmre , mint film kategorizálhatatlan , kísérleti filmes elemekkel zsúfolt sötét vizió a pokolról, nincs szinte semmilyen története a megszokott értelemben , az akkori kor szubkulturális közegnek legjobbjai közül szerepelnek jó néhányan a filmben és írták a zenéjét egyben, a nyolcvanas évek hideg atomszeleinek viziója: a kilátástalanság , elmagányosodás , társadalmi eróziók , a nagyipar egyre radikálisabb behatolása az életbe a " hideg - háborúnak " elnevezett közeg ami mindenre rátette a kezét , a félelem a szorongás mindent magába szippantott mint egy szivacs , semmi soha nem lesz lesz már valós :csak a rettegés maradt, döbbenetesen sötét , komor film , véleményünk szerint aktualitása napjainkban újból teret nyert magának.
yxyxxxyxyxyxyxyxyxyxyxyxyxyxyxyxyxyxyxxxyxxyx
"Jarmannek a Jubilee-től fogva egyre erősödő politikai tudata festészetében éppúgy megnyilvánult, mint filmjeiben. A nyolcvanas évek közepén készült egyik sorozata közvetlen előzménye az Anglia alkonyá-nak – mely filmet, legalábbis címét Ford Madox Brown egyik, a szigetországban igen ismert, a társadalmi elkötelezettségű festészet egyik főművének tartott képe inspirálta. Az installációvá összeállított sorozatot alkotója maró iróniával GBH-nek nevezte el (a GBH utal egyrészt Nagy-Britanniára, ugyanakkor a súlyos testi sértés büntetőjogi tényállásának hivatalos rövidítése). Nem minden ok nélkül: Jarman a Brit-szigetek térképeit gyújtotta fel, alázta meg, és rajzolta fel rájuk egy nukleáris háború pusztító rémképét. Ezek a késői John Martin monumentális festményeire emlékeztető apokaliptikus látomások aztán az Anglia alkonyá-ban, egyik legösszetettebb munkájában csúcsosodnak ki, ahol Jarman teljes mértékben totalizálja a thatcheri Angliára vonatkozó sötét vízióját.[11] A Caravaggio sikerét követően időlegesen szakít a hagyományos elbeszélésmóddal, narrációval: így születik meg az Anglia alkonya, Jarman egyik legtöbbet vitatott, legnagyobb viharokat kiváltó alkotása. A haza pusztulását elénk táró (eredetileg Szuper 8-as technikával készült) film, akárcsak az ezt követő War Requiem vagy A kert, lemond a narráció megszokott formáiról, ennek helyébe egy leginkább a zenére emlékeztető szerkesztés lép. A témák, motívumok előrejelzése, ismétlése, vissza-visszatérése, majd kibontása kerül előtérbe, a filmben felhangzó szövegek nagy többsége a narrátor kommentárjaiból állnak, az általában két-három motívum egybejátszását mutató montázsok sorozatából áll a mű. Mégsem mondhatjuk azt, hogy Jarman lemondana a történetről, csak az éppen így, rétegesen tárul elénk, sok asszociációval és nagyfokú repetitivitással.
Jarman pusztulásvízióját sokan értelmezték anarchikus világvégeként, a thatcheri Anglia eltúlzott torzképeként, pedig az Anglia alkonya – a Jubilee és a reneszánszot eszményítő filmek ismeretében – nem a rombolás diadalának bemutatása, hanem mindazoknak a félelmeknek a felmutatása, melyeket egy hátrányos helyzetben levő, alapvetően konzervatív rendező elgondol. Nem lehet persze eltekinteni a nyolcvanas évek Angliájának problémáitól, nem véletlen a Falkland-szigeteki háború emlegetése. A Jubilee-val szemben, ahol dühös punkok őrjöngtek, és elsősorban szexuális jellegű gyilkosságokat követtek el, itt az állami szintre emelt terrorizmus tombol. A leromlott gyárvidékek kulisszái között lezajló látomás – a film elején megjelenik az író, a történteket regisztráló és narrációval kísérő kommentátor – leginkább technicizmusellenesnek mondható. Anglia pusztulása a hagyományos értékek – család, házasság, bárminemű szerelem – hanyatlása, elvesztése. Ez először tán meglepőnek tűnik, hiszen a kor konzervatív kormányai éppen ezen értékek védelmét tűzték ki célul. Tette viszont mindezt erős autoriter lépésekkel egybekötve, és ami Jarman számára a legfájóbb, a hagyományos kultúrát feledve. A második világháborút követő társadalmi konszenzus éppen a Jubilee idején borult fel. Az ötvenes évek jólétében felnövekvő generáció számára ez az élmény meghatározó volt, mindez tovább erősödött a munkáspárt bukása után. De Jarman számára az Anglia alkonya elkészülte idején már nem csak a közelmúlt válik fenyegetővé: a nagyvárosok betontömbjei között otthontalanul mozgók elvesztették gyökereiket, kapcsolatukat a hagyományos angol tájhoz. Jarman nem véletlenül hasonlítja filmjének színeit Turner tájképeihez. A rendező víziójában az ipari forradalmat megelőző időszakhoz, Shakespeare-hez, Blake-hez, John Dee-hez, a reneszánsz kultúrához tér vissza, ezt a történelmi angol hagyományt folytatná, ezért is háborodik fel azon, hogy antitradicionalistának tartják. Mindez keveredik a baloldali értékek mentén megjelenő szociális érzékenységgel, és máris érthetőbb a jobboldali, ám a történelmet elhallgató, inkább a technikai–ipari fejlődést hirdető kormánnyal szembeni erős ellenszenv. A hatalom gyilkos megtestesítői már nem egyenruhások, mint tíz évvel korábban, hanem símaszkot hordó, államilag kiképzett terroristaelhárítók. "
A részlet Galambos K. Attila és Vasák Benedek tanulmányából van kiemelve . A teljes tanulmány
