Horror Vacui

A tárlat hívószava “Horror Vacui”: -, Irtózás, az űrtől, az ürességtől. E kifejezés a képzőművészetben a rendelkezésre álló tér- képfelület teljes kitöltését jelöli. Maga a fogalom Arisztotelésztől származik, aki Fizika című tanulmányában a következőt írja: „A semmi nem lehet valami”. A természetben sehol nincsen űr, ha volna is, a környező világ töményebb, a permanens anyag azonnal kitölti a vákuumot. A természet irtózik az ürességtől. A középkori egyház világképének alapvető elve volt az arisztotelészi horror vacui, az az elképzelés, hogy a természet nem ismeri a légüres teret. Ez a természettudományos irányvonal határozta meg középkori gondolkodást Pascal vákuum- illetve nyomáskísérletéig, amely cáfolata lettek az üres tér teóriájának. (…) A két ellentétes nézet vezetett az ún. “régiek és a modernek vitájához”. Az Arisztotelészt, mint tekintélyt követők és az új természettudományos gondolkodás képviselői közötti küzdelemhez. A fogalom bizonyos korszakokban, és területeken pl: az európai művészetben gondolhatunk a barokkra vagy a szecesszióra -, uralkodó jellegű törekvéssé válik. A horror vacuiság az ősfélelem felszínre törése egy zsúfolt formarendszeren belül, a vákuum elfojtásának diadala. ( További információ )

2019. 12. 11. - 05:00 | © szerzőség: Gothic.hu