A Somoskő várától nem messze, Salgóbánya szomszédságában található Salgó várát a tatárjárás után építtette a Kacsics-nemzetség. Urai 1308-ban kénytelenek voltak behódolni Csák Máténak, de még halála előtt átpártoltak Anjou Károly Róbert oldalára. A XV. század közepéig több birtokosa volt.
1450-ben a Felvidéken garázdálkodó harcedzett husziták foglalták el, akiktől tíz év elteltével Mátyás király hadai ostromolták vissza.
Mohács után a két viszálykodó király, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd is birtokolta.
A török előretörésével felértékelődött szerepe, tulajdonosai igyekeztek megerősíteni a várat, ekkor épült ki a külső vár és az öregtorony alatti nagyméretű, ötszögű ágyúbástya is.
1554-ben a törököknek csellel sikerült elfoglalniuk. Fatörzsekből ágyúkat faragtak, kerekekre szerelték azokat, majd a "tüzérséget" felvonultatták. A megriadt védők ellenállás nélkül feladták a várat.
A tizenöt éves háborúban Pálffy Miklós Fülek visszafoglalása után Salgó ellen indult. Miután a tüzérség szétlőtte az öregtornyot, a törökök feladták az erősséget. Salgó az ostromban is szerepet vállaló Balassi Bálint birtoka lett ("papíron" korábban megörökölte, de ugye török megszállás alatt volt), majd halála után öccse, Ferenc örökölte, aki szintén a török elleni harcokban vesztette életét.
Salgó katonai szerepe ezzel meg is szűnt, újjáépítésére nem tettek már kísérletet. Az uradalomnak a következő időkben több birtokosa volt, de a teljes megsemmisüléstől csak az 1980-as években megkezdett feltárás és helyreállítás mentette meg.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
