A Gömörből a Szepességbe vezető út védelmére emelt tornai vár alapítása a múlt homályába vész. Egyes források szerint az addig királyi birtokot a tatárjárás idején az ország védelmében kimagasló érdemeket szerzett Tornai nemesi família kapta meg IV. Béla királytól. Egy 1357-ből származó oklevél szerint Luxemburgi Zsigmond engedélyt adott az akkori birtokos Tornai Jánosnak a vár kibővítésére és átépítésére, a következő évtizedekben az új kővár lett a Tornaiak birtokközpontja. 1406-ban fiú utód hátrahagyása nélkül kihalt a család, ezért a várbirtok visszakerült a királyi Kamara kezelésébe. Rövid ideig a lengyel Moscic báró zálogát képezte, majd 1409-től más uradalmakért cserébe Berencsi István tulajdonába került át. Ez utóbbi felvette a Tornai családnevet, így ő lett a második Tornai família megalapítója.
Az 1440-es esztendőkben állandó fegyveres háborúskodás zajlott Tornai Szilveszter földesúr és a közeli Jászó prépostságát – és a Felvidék nagy részét – megszállva tartó cseh husziták között. 1448 körül Jiskra cseh martalócai rövid időre birtokukba vették, de a Tornaiaknak sikerült visszafoglalni tőlük az erősséget és 1453-as ostromukat csak nagy nehézségekkel sikerült visszavernie. 1476-ban vásárlás útján a korszak leghatalmasabb főnemesi famíliája, a Bebek család szerezte meg.
A mohácsi csata utáni belháborús időkben az akkori tulajdonos Bebek György báró a két király közül annak a pártjára állt, aki nagyobb adományt ígért neki. 1566-ban éppen az erdélyi János Zsigmond-párti volt, mikor is Habsburg Ferdinánd király serege megostromolta és elfoglalta a főúr hatalmában lévő Krasznahorka, Szendrő, Pelsőc, Szádvár és Torna várait. A tornai várbirtokot rövidesen a Mágóchy és a Káthay famíliák kapták adományul.
Maga az erősség, bár tulajdonosai igyekeztek fejleszteni a korszerűbb, ágyúkkal vívott hadviselésnek megfelelően, már nem számított nagyobb hadászati fontosságú helynek, sorsa a Felvidék kulcsának tekintett, közeli Kassa városának urától függött. Így 1605-ben Bocskai István felkelő hajdúi, majd 1619 – 1626 között Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai előtt nyitott kaput a kis létszámú helyőrség. Mivel idáig nem ért el a török hódoltság, a hadi krónikák a Habsburg császári ház elleni felkelések során említették meg Torna várát és az érte folyt véres csatákat. 1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvésbe keveredett Káthay famíliától elkobzott erődítménybe császári zsoldosok vonultak be, kiktől 1675-ben bujdosók foglalták el. Strassaldo császári generális, kassai főkapitány katonasága azonban még az ősz folyamán visszafoglalta. Három év múlva, mikor Teleki Mihály erdélyi kancellár serege a vár alá érkezett, az őrség magyar katonái felkoncolták a német zsoldosokat és átadták az erdélyieknek a posztot. 1685-ben Schultz császári generális csapatai harc nélkül szállták meg a kurucok által kiürített várat, amit a bevonuló Habsburg fegyveresek puskaporral több helyen is felrobbantottak. Az így használhatatlanná tett Torna várát többé nem említették meg a történelem és a hadi krónikák lapjain.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
