Trencsén és vidéke a honfoglalás után messze esett a termékeny sík területeken megtelepedő magyar törzsektől. A XI. század elején a környék a lengyelek uralma alatt állt, tőlük foglalta el 1017 folyamán Szent István király. A stratégiai helyen épült erősség ellenállt a tatárok támadásának is, országos jelentőségűvé viszont Csák Máté székhelyeként vált. Károly Róbert csak a Felvidék korlátlan urának halála után merte megtámadni, akkor is különösen elhúzódó, nehéz és véres ostrom után került vissza a koronához, azután sokáig királyi várként szerepelt.
1431-ben a Felvidékre betört cseh husziták elfoglalták és felégették a várost, a félelmetes erősséget azonban nem támadták meg. 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából Jiskra cseh zsoldosai szállták meg (Felső-Magyarország legtöbb várával egyetemben), tőlük csak Hunyadi János foglalta vissza és 1454-ben királyi adományként a Hu8nyadiak vára lett. Többször és hosszasan időzött falai között Mátyás király is. A csehek és morvák ellen vívott háborúi folyamán a magyar seregek egyik kiinduló bázisa volt.
Mátyás királytól a nagy hatalmú Szapolyai család kapta meg 15 ezer aranyért. Mátyás halála után a Szapolyaiak Szepes várából Trencsénbe költöztek és bővítették a várat, a várost is erődített fallal vették körül. 1499-ben II. Ulászlótól sikerült végleges adományként megkapniuk a várat.
A mohácsi csata után ismét megnőtt Trencsén jelentősége. 1527-ben Habsburg Ferdinánd támadást indított a választott magyar király, Szapolyai János ellen, fokozatosan kiszorítva őt a királyság területéről. Hadai sorra ostrom alá fogták a Szapolyaihoz hű várakat és városokat, így Trencsént is. A várost egy hónapnyi kemény küzdelem után sikerült elfoglalniuk, de a fellegvárat nem tudták bevenni. Ám az ágyúzás következtében néhány épület lángra lobbant és a tűz átterjedt az egész várra. A védők lőporkészlete felrobbant, az ágyútűzben lehetetlen volt az oltás, így kénytelenek voltak tárgyalásokat kezdeményezni az ostromlókkal, s végül a vár is Ferdinánd kezébe került. Az ostrom okozta károkat csak lassan javították ki.
A XVI. század második felétől gyakran változtak zálogbirtokosai, mígnem örök adományként az Illésházy család szerezte meg.
A várat a Wesselényi-összeesküvés után német katonaság szállta meg.
1703-ban II. Rákóczi Ferenc hadai elől megszökött a vár őrsége, rövid időre a kurucok voltak a vár urai, de 1704-ben már újra Habsburg-kézen találjuk. 1704-1708 között kisebb szünetekkel ostromzár alatt tartották a kurucok. A védősereg azonban kitartott és az 1708. évi trencséni vesztett csata után az ostromlók elvonultak a vidékről.
A trencséni várat csak 1782-ben hagyta el az osztrák katonaság. Trencsén vármegye akkori főispánja, gróf Illésházy János a várat helyre akarta állítani, de 1790. június 11-én a városban támadt tűzvész elhamvasztotta a várat. A falak helyreállítása rengeteg pénzt emésztett volna föl, ezért csak az alsó vár épületeinek egy részét fedték be.
1837-ben egy görög származású bankár, Sina Simon vette meg a várat és az uradalmat. 1905-ben a bankár örökösei a várat Trencsén városának ajándékozták el.
A vár helyreállítása a II. világháború után, az ötvenes években kezdődött. Két éve még mindig volt elvégezetlen munka.
Kapcsolódó anyag: /gothic/?q=csakmate
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
