"hiánypótló intézmény"
A klub egyre növekvő népszerűségét leginkább annak köszönhette, hogy /nyolc év után/ ez számított az első olyan helynek, amely kizárólagosan az újhullámos-alternatív produkcióknak lett az otthona. A jókora késés, a magyar rockzene eljelentéktelenedése, az alternatív műfaj jelentős ellaposodása /1988-ban is még az 1980-83 között működött zenekarok kalózfelvételei voltak a legnépszerűbbek/ az érdeklődés átlagéletkorának csökkenéséhez, valamint a műfaj divatirányzattá válásához vezetett, a külső forma egyre inkább háttérbe szorította a tartalmat, bár maga a stílus - elsősorban a külföldi előadók révén - valóban a "könnyűzene komolyzenéjének" tekinthető, és megértéséhez szükséges bizonyos fokú intelligencia és zenei műveltség.
A diákok és a fiatal értelmiségiek mellett a munkásfiatalok jelenléte is jellemzővé vált, akiket elsősorban a műfaj reprezentánsainak életmódja, életvitele vonzott, és őket próbálták utánozni, mivel szinte mindannyian veszélyeztetett, kiegyensúlyozatlan családból származtak és a pesszimista, kiábrándultságot sugalló hangulat kiváló azonosulási alapként működött, másodsorban viszont olyan igény alakult ki bennük ezáltal, ami környezetükben - otthon vagy munkahelyükön - egyáltalán nem megszokott /pl. avantgard műalkotások vagy művészfilmek befogadása/, és ez tetézve a külsőségekkel egyértelműen elidegenítette őket addigi mikrokörnyezetüktől, mint ahogy az a világ is kitaszította őket.
Egy 1988 végén született felmérés szerint a Fekete Lyuk törzsközönségének 70%-a 15-20 év közötti fiatal, foglalkozásukat tekintve túlnyomó részük szakközépiskolai vagy szakmunkástanuló.
Úgy tűnik, a Fekete Lyuk engedélyezése is jelezte a diktatúra egyre csökkenő tekintélyét, különösebb intézkedésekre /betiltások, ellehetetlenítés/ nem is került sor, néhány civil ruhás detektív állandó jelenlétére - mindenki tudta, kik azok - pedig valószínűleg megnyugtathatta a rendőrség illetékeseinek "lelkiismeretét" /Az emlékezetes III/III-as botrány nyilvánosságra került dokumentumai szerint még 1989 őszén is küldözgették a jelentéseket a klubban uralkodó hangulatról, tevékenységekről./
Népművelő szakmai berkekben ugyan vitaként szerepelt a Lyuk működése, sokan ellenezték, ám elsősorban a gazdasági mutatók /a Vörösmarty Művelődési Ház volt az egyetlen önfenntartó, sőt nyereséget termelő ilyen jellegű létesítmény, és ezt tulajdonképpen a Fekete Lyuknak köszönhette/, no meg a magas látogatottság a legtöbb kételkedőt is meggyőzte. Íme, egy szakfelügyelői értékelés 1988 decemberéből:
"Összegezve a Fekete Lyuk egy olyan hiánypótló intézmény, amely egy sajátos réteg igényét elégíti ki. A csalódott, kiábrándult gyerekek itt megtalálják az igazán nekik való programot és közösséget. Sokuknak ez az egyetlen kulturális forma. Megjegyzem, hogy ezzel egy természetes szűrés is létrejött - persze a rendezőség tevékeny közreműködésével. Kiszűrik a nem közéjük való, renitens elemeket, a skinhead, vagy úgynevezett újfasiszta bőrfejűeket. A BRFK Ifjúságvédelmi Alosztálya rendszeresen képviselteti magát, valaki mindig van itt a rendezők között, így a kerületi kapitányságnak nem kell ezzel külön foglalkoznia. /.../ Ez a klub csak úgy működik, ahogy most van, bármiféle változtatás a megszűnéséhez, felbomlásához vezetne. Ennek ellenére igen tanulságos végigkísérni működését. Ezeknek a gyerekeknek ez az egyetlen létezési forma, hogy közösségi életet éljenek, és ez nagyon fontos számukra, olyannyira, hogy más intézmények is beindítottak hasonló klubokat." /Rév Tamás/
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
