...A fájdalom a belső mélységből lassan az egész hasra kisugárzott. Minden lélegzetvételére, minden érverésére eszeveszetten zúgtak a harangok, ezer harang egyszerre, s egész lénye rázkódott belé. A főhadnagy nem bírta többé visszafojtani nyögéseit. De a penge elérte a köldök magasságát, s ezt észrevevén, elégültséget érzett és bátorságra kapott.
Az ömlő vér mennyisége szabályosan nőtt, s most már az érverés ütemében bugyogott a sebből. A főhadnagy előtt a gyékényt egészen átáztatta a vörös vér, amely a pantalló redői közt felgyűlt vértócsákból csorgott rá. Egy csöpp, mint egy kis madár, Reikóig röppent, rászállt a térdére, foltot ejtett fehér kimonóján... (Hazafiság, részlet)
Misima Jukio (japánul: 三島 由紀夫, Hepburn-átírással: Mishima Yukio) (Tokió, 1925. január 14. – Tokió, 1970. november 25.), valódi nevén Hiraoka Kimitake, japán próza- és drámaíró, költő, aki rituális öngyilkosságot, szeppukut követett el. Háromszor jelölték a Nobel-díjra. Az egyik legjelentősebb 20. századi japán író, avantgárd életművében a modern és hagyományos esztétikát ötvözte, kulturális határokat törve át, fő témáiul a homoszexualitást, a halált és a politikai változást választva. (Wikipédia)
Patriotism - The Rite of Love and Death (1966)
