A kihalás melankóliája

November 30-a a Kihalt Fajok Emléknapja (Remembrance Day for Lost Species). A kihalt fajok, különösen azoké, amelyek egyértelműen az emberi közreműködés, hanyagság, kapzsiság vagy kegyetlenség eredményeként tűntek el, erős érzéseket váltanak ki sok emberből, a természet állapotára való figyelmünk erősödésével pedig ez tovább erősödik. Amikor látjuk az utolsó, állatkertben tartott és ott elpusztult tasmániai erszényes farkasról készült frissen kiszínezett felvételt, elszorul a szívünk, egyszersmind el is gondolkodunk e faj sorsának filozófiai tanulságain.

ESEMÉNY - INFORMÁCIÓK

Részben az Antropocén korszak feltárásaként, a kihalás kulturális közegének, jelentésének elemzésére mára számottevő szakirodalom gyűlt össze; általában a természethez való viszonyunk alakulásától a kihalásra adott lelki és erkölcsi reakciókon (szomorúság, elkeseredettség, düh, szégyen, lelkiismeretfurdalás, gyász) át a további lehetőségek taglalásáig, mint a fajmegőrző, -visszatelepítő programok vagy biotechnológiai eszközök (klónozás, génszerkesztés) alkalmazása kihalt fajok (pl. a gyapjasmamut) „feltámasztására” (de-extinction).
Újabban, elsősorban van Dooren és Rose (2017) cikke óta, sokat foglalkoznak a gyász és melankólia érzésével, mint a kihalásra adott egyéni és társadalmi reakció helyénvaló módjával. Azonnal tenni kell-e valamit a fajpusztulás és kihalás visszafordítására, vagy magunkba kell mélyednünk, hogy megéljük a gyász folyamatát és elgondolkodunk azokon a folyamatokon, amelyek e kihalásokat okozták? Az emlékezés kulturális mintázatainak kutatása mellett kérdés az is, hogyan tudunk továbblépni a veszteségen és mit tegyünk a jövőben? Nem csupán a biodiverzitás csökkenésének, a kihalás szélére került fajok nagy számának sokkoló adataira gondolhatunk, hanem azokra az ikonikus fajokra, leginkább a dodóra, a vándorgalambra és a tilacinra (tasmán tigris, erszényes farkas), amelyek körül jelentős kulturális számvetés fejlődött ki.
Az egyszerre filozófiai és halál kávéháznak (mindkettő hazánkban is működő nemzetközi mozgalom) is felfogható nyilvános rendezvényen ezekről a kérdésekről beszélgetünk, Nemes László filozófus, bioetikus (Semmelweis Egyetem) felvezető szempontjaival és facilitálásával.
Az eseményre Laczkó Sándor: Etikai alapfogalmak c. kurzusa apropóján kerül sor. A beszélgetésre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2022. 11. 29. - 07:50 | © szerzőség: Gothic.hu